📖 Biblia Tranliteral Hebreo-Griego Español

Marcos Capitulo 4

Καὶ πάλιν ἤρξατο διδάσκειν παρὰ τὴν θάλασσαν· καὶ συνάγεται πρὸς αὐτὸν ὄχλος πλείστος, ὥστε αὐτὸν εἰς τὸ πλοῖον ἐμβάντα καθῆσθαι ἐν τῇ θαλάσσῃ, καὶ πᾶς ὁ ὄχλος πρὸς τὴν θάλασσαν ἐπὶ τῆς γῆς ἦσαν.

1

Kai palin ērxato didaskein para tēn thalassan; kai synagetai pros auton ochlos pleistos, hōste auton eis to ploion embanta kathēsthai en tē thalassē, kai pas ho ochlos pros tēn thalassan epi tēs gēs ēsan.

"Y comenzó de nuevo a enseñar junto al mar, y se reunió alrededor de Él una multitud tan grande que tuvo que subir a una barca y sentarse en el mar, mientras toda la multitud estaba en la orilla."

καὶ ἐδίδασκεν αὐτοὺς ἐν παραβολαῖς πολλά, καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς ἐν τῇ διδαχῇ αὐτοῦ·

2

kai edidasken autous en parabolais polla, kai elegen autois en tē didachē autou:

"Y les enseñaba muchas cosas por parábolas, y les decía en su enseñanza:"

Ἀκούετε· Ἰδοὺ ἐξῆλθεν ὁ σπείρων σπεῖραι·

3

Akouete· Idou exēlthen ho speirōn speirai·

"Escuchen: He aquí, el sembrador salió a sembrar."

καὶ ἐν τῷ σπείρειν ἐγένετο ὃ μὲν ἔπεσεν παρὰ τὴν ὁδόν· καὶ ἦλθεν τὰ πετεινὰ καὶ κατέφαγεν αὐτό.

4

kai en tō speirein egeneto ho men epesen para tēn hodon; kai ēlthen ta peteina kai katephagen auto.

"Y al sembrar, una parte cayó junto al camino, y vinieron las aves y se la comieron."

καὶ ἄλλο ἔπεσεν ἐπὶ τὰ πετρώδη, ὅπου οὐκ εἶχεν γῆν πολλήν· καὶ εὐθὺς ἐξανέτειλεν διὰ τὸ μὴ ἔχειν βάθος γῆς·

5

kai allo epesen epi ta petrōdē, hopou ouk eichen gēn pollēn; kai euthys exaneteilen dia to mē echein bathos gēs.

"Otra parte cayó en terreno pedregoso, donde no tenía mucha tierra; y brotó en seguida, porque no tenía profundidad de tierra."

καὶ ὅτε ἀνέτειλεν ὁ ἥλιος ἐκαυματίσθη, καὶ διὰ τὸ μὴ ἔχειν ῥίζαν ἐξηράνθη.

6

kai hote aneteilen ho hēlios ekaumatisthe, kai dia to mē echein rhizan exēranthē.

"Pero cuando salió el sol, se quemó; y por no tener raíz, se secó."

καὶ ἄλλο ἔπεσεν εἰς τὰς ἀκάνθας· καὶ ἀνέβησαν αἱ ἄκανθαι καὶ συνέπνιξαν αὐτό, καὶ καρπὸν οὐκ ἔδωκεν.

7

kai allo epesen eis tas akanthas; kai anebēsan hai akanthai kai synepnixan auto, kai karpon ouk edōken.

"Otra parte cayó entre espinos; y los espinos crecieron y la ahogaron, y no dio fruto."

καὶ ἄλλα ἔπεσεν εἰς τὴν γῆν τὴν καλήν· καὶ ἐδίδου καρπὸν ἀναβαίνοντα καὶ αὐξανόμενον, καὶ ἔφερεν εἷς τριάκοντα καὶ εἷς ἑξήκοντα καὶ εἷς ἑκατόν.

8

kai alla epesen eis tēn gēn tēn kalēn; kai edidou karpon anabainonta kai auxanomenon, kai eferen heis triakonta kai heis hexēkonta kai heis hekaton.

"Pero otra parte cayó en buena tierra, y daba fruto creciendo y aumentando, y producía a treinta, a sesenta y a cien por uno."

Καὶ ἔλεγεν· Ὃς ἔχει ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω.

9

Kai elegen: Hos echei ōta akouein akouetō.

"Y decía: El que tiene oídos para oír, que oiga."

Καὶ ὅτε ἐγένετο κατὰ μόνας, ἠρώτων αὐτὸν οἱ περὶ αὐτὸν σὺν τοῖς δώδεκα τὰς παραβολάς.

10

Kai hote egeneto kata monas, ērōtōn auton hoi peri auton syn tois dōdeka tas parabolas.

"Cuando estuvo solo, los que estaban alrededor de Él junto con los doce, le preguntaban acerca de las parábolas."

Καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· Ὑμῖν τὸ μυστήριον δέδοται τῆς βασιλείας τοῦ Θεοῦ· ἐκείνοις δὲ τοῖς ἔξω ἐν παραβολαῖς τὰ πάντα γίνεται·

11

Kai elegen autois: Hymin to mystērion dedotai tēs basileias tou Theou; ekeinois de tois exō en parabolais ta panta ginetai;

"Y Él les decía: A ustedes les ha sido dado el misterio del reino de Dios; pero para los que están fuera, todo se hace en parábolas."

ἵνα βλέποντες βλέπωσιν καὶ μὴ ἴδωσιν, καὶ ἀκούοντες ἀκούωσιν καὶ μὴ συνιῶσιν· μήποτε ἐπιστρέψωσιν, καὶ ἀφεθῇ αὐτοῖς.

12

hina blepontes blepōsin kai mē idōsin, kai akouontes akouōsin kai mē syniōsin; mēpote epistrepsōsin, kai aphethē autois.

"Para que viendo, vean pero no perciban; y oyendo, oigan pero no entiendan; no sea que se conviertan y les sean perdonados los pecados."

Καὶ λέγει αὐτοῖς· Οὐκ οἴδατε τὴν παραβολὴν ταύτην; καὶ πῶς πάσας τὰς παραβολὰς γνώσεσθε;

13

Kai legei autois: Ouk oidate tēn parabolēn tautēn; kai pōs pasas tas parabolas gnōsesthe?

"Y les dijo: ¿No entienden esta parábola? ¿Cómo, entonces, entenderán todas las parábolas?"

Ὁ σπείρων τὸν λόγον σπείρει.

14

Ho speirōn ton logon speirei.

"El sembrador siembra la palabra."

οὗτοί εἰσιν οἱ παρὰ τὴν ὁδόν, ὅπου σπείρεται ὁ λόγος· καὶ ὅταν ἀκούσωσιν, εὐθὺς ἔρχεται ὁ Σατανᾶς καὶ αἴρει τὸν λόγον τὸν ἐσπαρμένον εἰς αὐτούς.

15

houtoi eisin hoi para tēn hodon, hopou speiretai ho logos; kai hotan akousōsin, euthys erchetai ho Satanas kai airei ton logon ton esparmenon eis autous.

"Estos son los que están junto al camino donde se siembra la palabra; pero cuando la oyen, de inmediato viene Satanás y quita la palabra sembrada en ellos."

καὶ οὗτοί εἰσιν ὁμοίως οἱ ἐπὶ τὰ πετρώδη σπειρόμενοι, οἳ ὅταν ἀκούσωσιν τὸν λόγον, εὐθὺς μετὰ χαρᾶς λαμβάνουσιν αὐτόν,

16

kai houtoi eisin homoiōs hoi epi ta petrōdē speiromenoi, hoi hotan akousōsin ton logon, euthys meta charas lambanousin auton,

"Estos son del mismo modo los sembrados en pedregales: cuando oyen la palabra, enseguida la reciben con alegría,"

καὶ οὐκ ἔχουσιν ῥίζαν ἐν ἑαυτοῖς ἀλλὰ πρόσκαιροι εἰσίν· εἶτα γενομένης θλίψεως ἢ διωγμοῦ διὰ τὸν λόγον εὐθὺς σκανδαλίζονται.

17

kai ouk echousin rhizan en heautois alla proskairoi eisin; eita genomenēs thlipseōs ē diōgmou dia ton logon euthys skandalizontai.

"pero no tienen raíz en sí mismos, sino que son de corta duración; cuando viene la aflicción o persecución por causa de la palabra, enseguida tropiezan."

καὶ ἄλλοι εἰσιν οἱ εἰς τὰς ἀκάνθας σπειρόμενοι· οὗτοί εἰσιν οἱ τὸν λόγον ἀκούσαντες

18

kai alloi eisin hoi eis tas akanthas speiromenoi; houtoi eisin hoi ton logon akousantes

"Otros son los sembrados entre espinos; estos son los que oyen la palabra"

καὶ αἱ μέριμναι τοῦ αἰῶνος καὶ ἡ ἀπάτη τοῦ πλούτου καὶ αἱ περὶ τὰ λοιπὰ ἐπιθυμίαι εἰσπορευόμεναι συμπνίγουσιν τὸν λόγον, καὶ ἄκαρπος γίνεται.

19

kai hai merimnai tou aiōnos kai hē apatē tou ploutou kai hai peri ta loipa epithymiai eisporeuomenai sympnigousin ton logon, kai akarpos ginetai.

"pero las preocupaciones de este mundo, el engaño de las riquezas y los deseos por otras cosas entran y ahogan la palabra, y se hace infructuosa."

καὶ οὗτοί εἰσιν οἱ ἐπὶ τὴν καλὴν γῆν σπαρέντες, οἵτινες ἀκούουσιν τὸν λόγον καὶ παραδέχονται καὶ καρποφοροῦσιν ἐν τριάκοντα καὶ ἐν ἑξήκοντα καὶ ἐν ἑκατόν.

20

kai houtoi eisin hoi epi tēn kalēn gēn sparentes, hoitines akouousin ton logon kai paradechontai kai karpophorousin en triakonta kai en hexēkonta kai en hekaton.

"Estos son los sembrados en buena tierra: oyen la palabra, la reciben y dan fruto, treinta, sesenta y cien por uno."

Καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· Μήτι ὁ λύχνος ἔρχεται ἵνα ὑπὸ τὸν μόδιον τεθῇ ἢ ὑπὸ τὴν κλίνην; οὐχὶ ἵνα ἐπὶ τὴν λυχνίαν τεθῇ;

21

Kai elegen autois: Mēti ho lychnos erchetai hina hypo ton modion tethē ē hypo tēn klinēn? ouchi hina epi tēn lychnian tethē?

"Y les decía: ¿Acaso se trae una lámpara para ponerla debajo del cajón o debajo de la cama? ¿No es para ponerla en el candelero?"

οὐ γάρ ἐστιν κρυπτὸν ἐὰν μὴ ἵνα φανερωθῇ· οὐδὲ ἐγένετο ἀπόκρυφον ἀλλ’ ἵνα εἰς φανερὸν ἔλθῃ.

22

ou gar estin krypton ean mē hina phanerōthē; oude egeneto apokryphon all’ hina eis phaneron elthē.

“Porque no hay nada oculto que no haya de ser manifestado; ni escondido, que no haya de salir a la luz.”

Εἴ τις ἔχει ὦτα ἀκούειν, ἀκουέτω.

23

Ei tis echei ōta akouein, akouetō.

"Si alguno tiene oídos para oír, oiga."

Καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· Βλέπετε τί ἀκούετε· ἐν ᾧ μέτρῳ μετρεῖτε μετρηθήσεται ὑμῖν, καὶ προστεθήσεται ὑμῖν.

24

Kai elegen autois: Blepete ti akouete; en hō metrō metreite metrēthēsetai hymin, kai prostethēsetai hymin.

"También les decía: Presten atención a lo que oyen; con la medida con que midan, se les medirá, y aún se les añadirá."

ὃς γὰρ ἔχει, δοθήσεται αὐτῷ· καὶ ὃς οὐκ ἔχει, καὶ ὃ ἔχει ἀρθήσεται ἀπ’ αὐτοῦ.

25

hos gar echei, dothēsetai autō; kai hos ouk echei, kai ho echei arthēsetai ap' autou.

"Porque al que tiene, se le dará; y al que no tiene, aun lo que tiene se le quitará."

Καὶ ἔλεγεν· Οὕτως ἐστὶν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ, ὡς ἄνθρωπος βάλῃ τὸν σπόρον ἐπὶ τῆς γῆς,

26

Kai elegen: Houtōs estin hē basileia tou Theou, hōs anthrōpos balē ton sporon epi tēs gēs,

"También decía: Así es el reino de Dios, como un hombre que echa semilla en la tierra,"

καὶ καθεύδῃ καὶ ἐγείρηται νύκτα καὶ ἡμέραν, καὶ ὁ σπόρος βλαστᾷ καὶ μηκύνηται, ὡς οὐκ οἶδεν αὐτός.

27

kai katheudē kai egeiretai nykta kai hēmeran, kai ho sporos blastā kai mēkynētai, hōs ouk oiden autos.

"y duerme y se levanta, de noche y de día, y la semilla brota y crece, sin que él sepa cómo."

αὐτομάτη ἡ γῆ καρποφορεῖ, πρῶτον χόρτον, εἶτα στάχυν, εἶτα πλήρης σῖτος ἐν τῷ στάχυϊ·

28

automatē hē gē karpophorei, prōton chorton, eita stachyn, eita plērēs sitos en tō stachy;

"La tierra da fruto por sí misma: primero hierba, luego espiga, después grano lleno en la espiga."

ὅταν δὲ παραδῷ ὁ καρπός, εὐθὺς ἀποστέλλει τὸ δρέπανον, ὅτι παρέστηκεν ὁ θερισμός.

29

hotan de parado ho karpos, euthys apostellei to drepanon, hoti parestēken ho therismos.

"Y cuando el fruto lo permite, inmediatamente mete la hoz, porque ha llegado la siega."

Καὶ ἔλεγεν· Πῶς ὁμοιώσωμεν τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ; ἢ ἐν τίνι παραβολῇ θῶμεν αὐτήν;

30

Kai elegen: Pōs homoiōsōmen tēn basileian tou Theou? ē en tini parabolē thōmen autēn?

"Decía también: ¿A qué compararemos el reino de Dios? ¿O con qué parábola lo presentaremos?"

ὡς κόκκῳ σινάπεως, ὃς ὅταν σπαρῇ ἐπὶ τῆς γῆς, μικρότερον πάντων τῶν σπερμάτων ἐστὶν τῶν ἐπὶ τῆς γῆς·

31

hōs kokkō sinapeōs, hos hotan sparē epi tēs gēs, mikroteron pantōn tōn spermatōn estin tōn epi tēs gēs;

"Es como un grano de mostaza, que cuando se siembra en la tierra, es la más pequeña de todas las semillas que hay en la tierra;"

καὶ ὅταν σπαρῇ, ἀναβαίνει καὶ γίνεται μεῖζον πάντων τῶν λαχάνων, καὶ ποιεῖ κλάδους μεγάλους, ὥστε δύνασθαι ὑπὸ τὴν σκιὰν αὐτοῦ τὰ πετεινὰ τοῦ οὐρανοῦ κατασκηνοῦν.

32

kai hotan sparē, anabainei kai ginetai meizon pantōn tōn lachanōn, kai poiei kladous megalous, hōste dynasthai hypo tēn skian autou ta peteina tou ouranou kataskēnoun.

"pero una vez sembrada, crece y se hace mayor que todas las hortalizas, y echa grandes ramas, de modo que las aves del cielo pueden anidar bajo su sombra."

Καὶ τοιαύταις πολλαῖς παραβολαῖς ἐλάλει αὐτοῖς τὸν λόγον καθὼς ἠδύναντο ἀκούειν·

33

Kai toioutais pollais parabolais elalei autois ton logon kathōs ēdynanto akouein;

"Con muchas parábolas como estas les hablaba la palabra, conforme podían oírla."

χωρὶς δὲ παραβολῆς οὐκ ἐλάλει αὐτοῖς· κατ’ ἰδίαν δὲ τοῖς ἰδίοις μαθηταῖς ἐπέλυεν πάντα.

34

chōris de parabolēs ouk elalei autois; kat' idian de tois idiois mathētais epelyen panta.

"Y sin parábola no les hablaba; pero a sus propios discípulos en privado les explicaba todo."

Καὶ λέγει αὐτοῖς ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ ὀψίας γενομένης· Διέλθωμεν εἰς τὸ πέραν.

35

Kai legei autois en ekeinē tē hēmera opsias genomenēs: Di elthōmen eis to peran.

"Aquel día, al anochecer, les dijo: Pasemos al otro lado."

καὶ ἀφέντες τὸν ὄχλον παραλαμβάνουσιν αὐτὸν ὡς ἦν ἐν τῷ πλοίῳ· καὶ ἄλλα δὲ πλοιάρια ἦν μετ’ αὐτοῦ.

36

kai aphentes ton ochlon paralambanousin auton hōs ēn en tō ploiō; kai alla de ploiaria ēn met' autou.

"Y despidiendo a la multitud, lo llevaron así como estaba en la barca; y otras barcas estaban con Él."

καὶ γίνεται λαῖλαψ μεγάλη ἀνέμου, καὶ τὰ κύματα ἐπέβαλλεν εἰς τὸ πλοῖον, ὥστε ἤδη γεμίζεσθαι τὸ πλοῖον.

37

kai ginetai lailaps megalē anemou, kai ta kymata epeballen eis to ploion, hōste ēdē gemizesthai to ploion.

"Entonces se levantó una gran tempestad de viento, y las olas golpeaban la barca, tanto que ya se llenaba."

καὶ αὐτὸς ἦν ἐν τῇ πρύμνῃ ἐπὶ τὸ προσκεφάλαιον καθεύδων· καὶ ἐγείρουσιν αὐτὸν καὶ λέγουσιν αὐτῷ· Διδάσκαλε, οὐ μέλει σοι ὅτι ἀπολλύμεθα;

38

kai autos ēn en tē prymnē epi to proskephalaion katheudōn; kai egeirousin auton kai legousin autō: Didaskale, ou melei soi hoti apollymetha?

"Y Él estaba en la popa, durmiendo sobre un cabezal. Lo despiertan y le dicen: Maestro, ¿no te importa que perezcamos?"

καὶ διεγερθεὶς ἐπετίμησεν τῷ ἀνέμῳ καὶ εἶπεν τῇ θαλάσσῃ· Σιώπα, πεφίμωσο. καὶ ἐκόπασεν ὁ ἄνεμος, καὶ ἐγένετο γαλήνη μεγάλη.

39

kai diegertheis epetimēsen tō anemō kai eipen tē thalassē: Siōpa, pephimōso. kai ekopasen ho anemos, kai egeneto galēnē megalē.

"Y levantándose, reprendió al viento y dijo al mar: Calla, enmudece. Y el viento cesó, y se hizo grande bonanza."

καὶ εἶπεν αὐτοῖς· Τί δειλοί ἐστε; πῶς οὐκ ἔχετε πίστιν;

40

kai eipen autois: Ti deiloi este? pōs ouk echete pistin?

"Y les dijo: ¿Por qué están así amedrentados? ¿Cómo no tienen fe?"

καὶ ἐφοβήθησαν φόβον μέγαν, καὶ ἔλεγον πρὸς ἀλλήλους· Τίς ἄρα οὗτός ἐστιν, ὅτι καὶ ὁ ἄνεμος καὶ ἡ θάλασσα ὑπακούει αὐτῷ;

41

kai ephobēthēsan phobon megan, kai elegon pros allēlous: Tis ara houtos estin, hoti kai ho anemos kai hē thalassa hypakouei autō?

"Y temieron con gran temor, y se decían unos a otros: ¿Quién es éste, que aun el viento y el mar le obedecen?"

← Volver a la portada principal